Vidéki fiúk

Csaba látta, mily békésen sétál együtt két jó barát, Bánk és Baján. Baján lakott amúgy Bánk és Bánkon Baján, s mint nyaranta annyiszor, most is, együtt voltak Bánnál Békéscsabán.

Csabának tetszett e béke, vágyott csatlakozni, de nem mert… Pedig volt barátja kivel sétálhatott, Bán testvére, Bátor, csak vele nem lehetett emígy, békésen, játszani mindig csak harcolósat akart. S mivel Csaba azt nem mert, Bátor inkább Békést hívta ki. Békés jól is bánt a karddal, szeretett ilyet, de Bátor bevadult, ütött, szúrt, vágott és Békésnek már vérzett is a karja. Csaba nem volt bátor, Bán testvére, Bátor pedig nem volt békés és végül mégis Békésnek lett baja, amit egyébként nem bánt.

Pedig nem ő lakott Baján, hanem a békésen sétáló Bánk, Bánkon pedig barátja, Baján, Csaba meg békési volt. Békésnek, ki nem sírt baján, lakóhelye Bátor, a nem túl békés Bátornak Bánd. Csak kinél nyaranta jöttek össze, Bán lakott Békéscsabán.